Közös iparági nyilatkozat: A globálisan fenntartható hulladékgazdálkodás érdekében a cementipar közös feldolgozását szélesebb körben kellene alkalmazni

LONDON--(BUSINESS WIRE)--A vezető iparági szervezetek a mai napon közös nyilatkozatot adtak ki, kiemelve a cementipar jelentős és pozitív hozzájárulását a nem újrahasznosítható és nem újrafelhasználható hulladékok sürgető globális kihívásának kezeléséhez. A Globális Cement- és Betonszövetség – GCCA; az Európai Kompozitipari Szövetség (EuCIA); a Nemzetközi Szilárdhulladék Szövetség – Afrika; a Mission Possible Partnerség; és a Globális Hulladékból Energiát Kutató és Technológiai Tanács – WtERT® erősebb szakpolitikai támogatást szorgalmaznak a cementipar közös feldolgozásában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához, mint biztonságos, hatékony és fenntartható globális hulladékgazdálkodási megoldást.

A közös feldolgozás mind az energia-visszanyerést, mind az anyag-újrahasznosítást lehetővé teszi. A cementégető kemencékben a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére hulladékot használ, míg a fennmaradó hamut egyidejűleg újrahasznosítja az építőanyag-keverékbe, így zero-hulladék megoldást jelent. Ez az integrált folyamat maximalizálja a hulladékkezelés környezeti értékét, és egyben csökkenti az új ártalmatlanító infrastruktúra iránti igényt. A közös feldolgozás azokra a hulladékáramokra összpontosít, amelyek nem újrahasznosíthatók vagy szennyezettek, és mint ilyen, az újrahasznosítás kiegészítője. A közös feldolgozás hidat épít a hulladéklerakás és az újrahasznosítás között.

A közös feldolgozást már világszerte, Európától és Indiától Latin-Amerikáig és Észak-Amerikáig, környezetbarát hulladékgazdálkodási gyakorlatként ismerik. Szigorú szabályozási keretek és műszaki iránymutatások alapján működik, hogy magas szintű biztonságot, kibocsátás-csökkentést és átláthatóságot biztosítson.

Thomas Guillot, a GCCA vezérigazgatója elmondta: „A cementipar közös feldolgozása biztonságos, hatékony és körforgásos hulladékkezelési megoldás – amely a környezet és a helyi közösségek számára egyaránt előnyös. Azonban bizonyított előnyei ellenére a közös feldolgozás szélesebb körű alkalmazása a hatékony szabályozási keretektől és a támogató közpolitikától függ.”

„Néhány cementégető kemence a közös feldolgozás révén a tüzelőanyagok több mint 90%-át már hulladékkal helyettesíti, míg a világ számos részén egyáltalán nincsenek ilyen bevált gyakorlatok. Ezért más szervezetekkel együtt megújítjuk erőfeszítéseinket, és iparágunk pozitív szerepének és lehetőségeinek elismerésére és támogatására szólítunk fel mindenkit.”

A közös nyilatkozat a következőkre szólítja fel a nemzetközi intézményeket, illetve a nemzeti, regionális és önkormányzati kormányokat:

• Ismerjék fel a hulladékgazdálkodási keretrendszerekben a közös feldolgozást fenntartható hulladékgazdálkodási megoldásként, amely mind az energetikai hasznosítást, mind az anyag újrahasznosítását biztosítja;
• Önkormányzati szinten ösztönözzék a hulladékgyűjtést, -válogatást és -előkezelést az egységes, kiváló minőségű hulladékáramok biztosítása érdekében, ezzel ösztönözve az újrahasznosítható anyagok újrahasznosítását, valamint a nem újrahasznosítható anyagok közös feldolgozását;
• Tegyenek lehetővé hatékony környezetvédelmi engedélyezési eljárásokat annak érdekében, hogy a cementgyárak hozzáférhessenek a megfelelő hulladékokhoz;
• Számolják hozzá a nemzeti újrahasznosítási célok teljesítéséhez a közös feldolgozás révén hatékonyan újrahasznosított anyagtartalmat is (hamu);
• Biztosítsanak pénzügyi ösztönzőket, amelyek elismerik a cementégető kemencében történő hulladékfeldolgozás környezeti előnyeit, hogy más hulladékgazdálkodási és energetikai lehetőségekkel egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek;
• Ösztönözzék a köz- és magánszféra közötti partnerségeket a kockázatmegosztás és a projektek hosszú távú életképességének támogatása érdekében;
• Támogassák a tudásátadást és a szakpolitikai szabályok összehangolását a régiók között.

Egyre növekvő globális kihívás

Az emberi és ipari tevékenység által termelt hulladék mennyiségét évi 11,2 milliárd tonnára becsülik, ahol a szerves szilárd hulladék bomlása a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 5%-áért felelős, a műanyagok mikroműanyag-szennyezést okoznak, és veszélyes anyagok oldódnak ki belőle. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az ellenőrizetlen települési szilárd hulladék mennyisége 2050-re megduplázódhat, és 2050-re elérheti az 1,6 milliárd tonnát, amennyiben a jelenlegi gyakorlatok folytatódnak. Ez a tendencia világszerte tovább súlyosbítja majd az éghajlatváltozást, a műanyagszennyezést a tengerekben, valamint a káros egészségügyi hatásokat.

Thomas Guillot hozzátette: „ A hulladékkeletkezés és a rossz hulladékgazdálkodás a közösségekre, az ökoszisztémákra és a globális éghajlatra is egyre nagyobb nyomást gyakorol. Amikor a hulladékot az utcákra dobják, nyíltan elégetik, vagy az a folyókba és óceánokba szivárog, súlyos környezeti károkat okoz, és komoly egészségügyi kockázatot jelent. Még a hulladékgazdálkodási rendszerekkel rendelkező régiókban is nagy mennyiségű hulladék kerül a hulladéklerakókba, ahol a biológiai és kémiai lebomlás szennyezi a talajt, és metánt bocsát ki, amely olyan üvegházhatású gáz, amely lényegesen erősebb a szén-dioxidnál.”

A hulladék hasznosítása

A közös nyilatkozat aláírói úgy vélik, hogy a közös feldolgozás gyakorlatias, méretezhető és fenntartható választ jelent a globális hulladékproblémára. Megfelelő szakpolitikai támogatás segítségével segíthet a hulladékot megóvni a felelőtlen ártalmatlanítástól és a hulladéklerakókban való eltemetéstől, csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását a cementiparban, és a hulladékot a társadalom számára értékes erőforrássá alakíthatja.

E közlemény hivatalos, mérvadó változata az eredeti forrásnyelven közzétett szöveg. A fordítás csak az olvasó kényelmét szolgálja, és összevetendo a forrásnyelven írt szöveggel, amely az egyetlen jogi érvénnyel bíró változat.